Játszótér üres volt…

Facebook
Facebook
Google+
Google+
http://autizmusdiy.hu/jatszoter-ures-volt/
Pinterest
Pinterest
Instagram
Follow by Email
Twitter

A következőkben leírt gondolatok nem megtörtént események csupán a fantáziám szüleményei.

Bár, bárhol lehetne…

Ma sétáltam és néztem ki a fejemből…játszótér előtt el és irány be a boltba.

Játszótér üres volt, de hatalmas tömeg volt a bolt mellett. Persze…teljesítmény túra…úrimuri

Természetesen egy évben egyszer megengedem magamnak ezt a luxust.

Magamra néztem: papucs, rövid nadrág póló…mindjárt 8 óra gyereknek reggeli…most kaptuk meg a pszichiátriai státuszt is…esni is fog…ehhh

…mi legyen, Mi legyen, MI LEGYEN???

-Szeretnék indulni 25 km-es távon, 250 m szintemelkedésen szintidő alatt egy órával.

Végig mértek…mosolyogtak

A történethez tartozik, hogy a faluban két kaszt van…a tapasztalt öregek, akik a pálinkás körtefa után tájékozódnak…és a gyütmentek, akik…hagyjuk…gyünnek, meg mennek és spanyolviaszt gyártanak jó pénzért…

Anno döntenem kellett hova tartozzunk, valahova tartozni kell…Én nem leszek gyütment…

tehát újra…

Végig mértek a gyütmentek…mosolyogtak

-Oké, de csak kijelölt útvonalon. Nem játszod azt, hogy vad ösvényen mész, mint eddig. Nem szabályos!

Hmmm…integrálni kell fiamat társadalom ügyileg, csak ez járt a fejemben…ha most engedek, akkor…áhhh…na jó vegyük komolyan a dolgot…nevelünk, nevelünk, nevelünk

-Üzleteljünk…mivel tartom a szint rekordot 25 km-en és én ott szeretek menni, ahol eddig…tegyük érdekesebbé. Regisztrálok, indul az óra, bemegyek boltba és úgy indulok a távon ahogy vagyok papucs, rövidnadrág. Még reggelit kell vinni a gyereknek, fontos a napirend!

-Ám legyen! papucs, rövidnadrág.

Oké…regisztráció, bolt, irány a táv…utolsó ház balra be, reggeli bead, nadrág, bakancs  fel, irány.

Csodás környezet, erdő, szikla, patak csönd (helyett zene a fülhallgatóba) és szintidő alatt vissza…első ház balra be…gyors tusolás, rövidnadrág, papucs fel és vissza a regisztrációs ponthoz…

Gyütmentek szeme kerekedik…se nem izzad, se nem koszos, papucs, rövidnadrág…szintidő alatt bőven…öröm volt nézni a fejüket

Már éppen akartam mondani egy csípős megjegyzést, amikor egyik idősebb ismerősöm megjegyezte…

-Nem értem mit kell bizonygatni? Rövidnadrág, papucs, 25 km? Annak idején én napszámban csináltam így és nem ehettem addig, amíg  nem volt tiszta a kezem!

Elmosolyodtam…mosom kezeim 🙂

 

 

 

Hozzászólások
Facebook
Facebook
Google+
Google+
http://autizmusdiy.hu/jatszoter-ures-volt/
Pinterest
Pinterest
Instagram
Follow by Email
Twitter
Ez is érdekelhet